2016. augusztus 17., szerda

hogyan menedzseljünk állatkertet - 2.rész

A fenti műintézetben arra a gondolatra jutottak, hogy vidramedencét építenek, kiaknázván e kis szőrös állatok népszerűségét, mely az akkor épp sikerrel futó, Ring of Bright Water című filmből táplálkozott. A vidrák pancsolási szokásait figyelembe véve, méregdrágán építettek, s hogy az állatokkal kapcsolatos ismereteik miatt be ne csődöljenek, egy jónevű állatkereskedést bíztak meg az ifjú vidrák beszerzésével. Lett is vidra elég, ám felettébb sajátosan, nem éppen vidrához való módon viselkedtek. Fogták magukat, és szépen besétáltak aludni mély, elzárt odújukba. Megtagadtak viháncolást, ugrándozást és egyéb vidraságot, apátiába döntve a szép számmal összesereglett, vidrázásra kiéhezett népséget. A kétségbeesett vállalkozók szakértők után szalajtottak, s kikérdezték véleményüket – meg is kapták. Eszerint az igazgatóság volt olyan botor, hogy a céljához a legrosszabb vidrafajtát választotta. Minden vidra elsősorban nappali állat; kivétel ez a fajta, ami nappal még a mancsát sem mozdítja. A főnökség vérig volt sértve. A vidrák úgyszintén. Három hétig tűrték a közönség zajongását meg a ricsajt, egyszer csak megvárták, míg leszáll az est, majd surranó lábacskáik nyomát bottal üthették. Úgy tudjuk, boldogan és egészségesen élnek a közeli erdő csendjében.
 Evolúció-Vezetés: 2-0.

2016. március 31., csütörtök

hogyan menedzseljünk állatkertet - 1.rész

Pár évvel ezelőtt egy szédítő tempóban fejlődő ultramodern konglomerátum szafári- és állatkertet csapott érdekköréhez. Már kezdettől fogva elmés ötletekkel kívánta javítani a szolgáltatásokat és a profitszintet az új vezetés. A szerződésen jószerivel még meg sem száradt a tinta, amikor a főnökség végigfuttatta üzleti tekintetét a számlákon, megakadt egy nagyobb tétel narancson és banánon. "Most nincs itt a szezonja, ezek a gyümölcsök túl drágák ahhoz, hogy egyszerű állatok megegyék. Marharépát kapnak!" – szólt az ítélet. A szóban forgó, jobb sorsra érdemes állatok éppen a zöldellő dzsungelből jöttek, ahol általában állandóan szezonja van a gyümölcsnek. Bármennyire éhesek voltak is, semmivel sem bírták jobban megemészteni a marharépát, mint mondjuk, a kősziklát. Hála az üzleti megfontolásnak, hamarosan ki is múltak a nyomorultak.
Evolúció-Vezetés: 1-0.

2015. november 30., hétfő

a sietve megépített fafeldolgozó esete

Egy leleményes cég, a Celanese Corporation 1965-ben elhatározta, ideje beszállni az európai papírüzletbe. Ügyesen megszerzett egy hatalmas eukaliptuszültetvényt Szicíliában, gondolván, hogy a bőséges fatermésből csinál papírpépet. Fa van, indulhat a munka. A Celanese Corporation irigylendő vehemenciával nekilátott a fafeldolgozó fölépítésének. Seregnyi szorgalmas munkanélkülit juttattak soha nem remélt munkához, és a famalom rekordidő alatt büszkén pompázott az ültetvény közepén. Csak akkor szegte villámcsapásszerű bénultság a derék fások kedvét, amikor a szakértőgárda némi késéssel Amerikából megérkezett. Ezek a fineszes profik, mielőtt a malom üzemét beindították volna, nem bírták kíváncsiságukat legyőzni, és kekec módon kiruccantak magára az ültetvényre. És mit láttak fürkésző szemeik? Frissen ültetett, csenevész, pár hüvelyk magas csemetéket szép sorban. Nem volt nagy kunszt ezekután megállapítani, legalább egy generáción át alkalmatlanok az ifjonc fácskák papírgyártásra. Hogy a malom őröljön, a papírmasszát Kanadából kellett importálni – uszkve húsz évig. Egy évvel eme akció után a Celanese vesztesége meg bírta haladni a 77 millió dollárt.

2015. szeptember 12., szombat

a bizalmatlan török bírkozó

Egy híres török birkózó, Juszuf Izmaelo, 1898-ban Amerikában vendégszerepelt, és tekintélyes summát szedett össze. Menedzsereinek és támogatóinak tanácsa ellenére úgy határozott, nem bízik senkiben, csak magában, a pénzen aranyat vásárolt, amit mindenhová magával cipelt. Egyszer aztán elhatározta, visszatér szülőföldjére, Törökországba, hogy nehezen szerzett keresetével bearanyozza öregkorát. A Burgoyne nevű hajó, melyen hazafelé tartott, útközben a vízvonal alatt léket kapott egy zátonyon. Bár a többi utas túlélte a hajótörést, még Izmaelo birkózóereje sem volt képes arra, hogy fönntartsa magát – elnyelte a mély, aranyrudaival egyetemben.

2015. május 24., vasárnap

A Watergate botrány és San Francisco Chronicle esete

Nem minden sajtóorgánum nyert a Watergate-ügyön. 1974-ben Charles Thierot, a San Francisco Chronicle tulajdonosa elutasította egy cikksorozat egyidejű közlési jogát, mely sorozatot a Washington Post épp akkor hozott, s mely a Watergate hotelbeli demokratapárti főhadiszálláson történt, és egy magyarázat nélküli betörésről szólt. "A nyugati partot nem fogja érdekelni a sztori", mondta, ezzel az eszement nagyvonalúsággal megengedve, hogy riválisa, az Examiner kaparintsa meg a jogot, mindössze 500 dollárért.

2015. február 15., vasárnap

sony magnók és a Watergate botrány

Semmi kétség afelől, hogy az "Arany Öngól Díj" Richard Milhous Nixonnak jár. Ő határozott úgy, hogy a Fehér Házat hangra bekapcsoló Sony magnókkal lássák el. És lőn. A magnófelvételeket őrző szalagok, remélte, híven tudósítják az utókort történelmi szerepéről. Meg is tették. Akit részletesebben is érdekel az keressen rá a Watergate botrány részleteire.

2014. december 14., vasárnap

a herceg könnyen feladta

1745-ben Charles Edward Stuart, azaz Bonnie Charlie herceg partra szállt a Hebridákon és zászlót bontott. Egész Skócia mellé állt, Edinburgh elesett, seregei délnek vették az irányt. December 6-án Derby alatt haditanácsot tartottak, ahol a herceg, tanácsadóinak nagy nyomásának engedve a lehető legszerencsétlenebbül döntött: visszavonul. Inkább London ellen kellett volna vonulnia, ahol, bár ezt a herceg nem tudhatta, ellenfele, Hanoverian már összecsomagolta holmiját. Mindegy, gondolta, trónjának már úgyis lőttek. (Hanoverián: A Hanover angol királyi család tagja, illetve annak támogatója) Mikor a Stuart-sereg visszavonulásának híre Londont elérte, a Hanoverianok sebtében kicsomagoltak, és "Mészáros" Cumberland, György király fiának vezetésével azonmód üldözőbe vették Bonnie herceget és földijeit. 1746. április 16-án utol is érték őket Cullodennél.